Budapest, 1954. szeptember 23. A Clark Ádám tér, a közepén vörös csillag, háttérben a Duna, a Kossuth híd (elöl), a Margit híd és a Parlament épülete. MTI Fotó/Magyar Fotó: Vadas Ernő
A Clark Ádám tér a Lánchíd építésével kapcsolatban a Fő u. és a Várhegy között, a hídépítési munkák területeként keletkezett, majd a híd megnyitásával térré bővült. Előbb Lánchíd tér, az 1861-ben megnyílt Budai Népszínházról Népszínház, ill. az Alagútról Alagút tér. 1912-ben nevezték el a híd építőjéről. Itt áll a magyar országutak 0 km-t jelző szoborköve. A Kossuth híd a Batthyány tér és a Kossuth Lajos tér között épült Mistéth Endre tervei alapján; a forgalom előtt 1946 januárjában nyitották meg. 1946. augusztus 20-ig, a Szabadság híd megnyitásáig az egyetlen budapesti híd volt. 1957-ben forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották. A Margit híd építéséről az 1870. évi X. törvénycikk rendelkezett. 1876-ra épült fel a francia Ernest Gouin francia mérnök tervei alapján, április 30-án adták át a forgalomnak. A pilléreit díszítő szobrokat a szintén francia Thabard készítette. 1944 novemberében az első pesti nyílás tisztázatlan körülmények között, a csúcsforgalomban felrobbant, a másik két nyílás is a Dunába zuhant. 1945. január 18-án a németek a három budai nyílást is felrobbantották. Az ostrom után a Ganz gyár tervei alapján építették újjá, teljes szélességében 1948. augusztus 1-jén adták át, de már 1947 novemberétől járható volt. Az Országház eklektikus stílusú tömbje 1885-1904 között épült Steindl Imre tervei alapján. Külsejét 88 szobor díszíti: a hét vezér, uralkodók, erdélyi fejedelmek, hadvezérek alakjai. 2000-től itt őrzik a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt.