Budapest, 1959. július 9. Az Astoria Szálló épülete a Tanács, a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében. MTI Fotó: Vadas Ernő
Budapest egyik patinás szállodája a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, az V. kerület határán. A szálló 1914. március 14-én nyitott. A valamikori városfal helyén, ahol az Astoria épült, a XIX. sz. első évtizedeiben még két épület állt. A Magyar utca felőli, a Dunához közelebbi oldalon egy lakóház, amelyben 1844 októbere és 1845 januárja közt Petőfi Sándor is lakott. A Dunától távolabb, a Múzeum körút oldalán működött a híres Zrínyi fogadó. E két épület helyén épült fel a hatemeletes, csaknem kétszáz szobás, felvonóval rendelkező, Astoria Szálló. A Magyar utcai és Kossuth Lajos utcai részt Hikisch Rezső, a Múzeum körúti részt Ágoston Emil tervezte. Az 1914-es nyitáskor az épület földszinti részét még üzletek foglalták el. Az Astoria nevet a szálloda első igazgatójától, Gellér Mihálytól kapta. Az 1918-as őszirózsás forradalmat követően az Astoria Szálló lett a gróf Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriából. 1944 márciusában, a német megszállást követően a szálló a Gestapo főhadiszállása lett. A visszavonuláskor a németek teljesen kifosztották. 1945 tavaszán, alighogy véget értek a harcok, a szálloda már újra üzemelt. 1948-ban az épületet teljesen újjáépítették. Az 1956-os forradalom során jelentős sérüléseket szenvedett, de a '60-as években az Astoriát már Budapest legjobb szállodájának tartották.