Moszkva, 1990. január 11. Dr. Harsányi László orvosprofesszor, az MTA bizottságának vezetője, dr. Straub Imre orvos, a Megamorv Petőfi Bizottság tagja és dr. Szabó Árpád orvosszakértő (b-j) méréseket végeznek a feltételezett Petőfi-csontokon a moszkvai Szovjet Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében. A Magyar Tudományos Akadémia és a Megamorv Petőfi Bizottság 14 tagú csoportja január 5-én utazott a Szovjetunióba, hogy közösen vizsgálják meg Petőfi Sándor 1989 júliusában Barguzinban kiásott, feltételezett csontmaradványait, melyeket január 8-án a szibériai Ulan Udéból Moszkvába szállítottak. MTI Fotó: Karáth Imre
A Magyar Tudományos Akadémia 1990 januárjában tett bejelentése szerint az MTA és a szovjet tudományos akadémia szakembereinek Moszkvában elvégzett vizsgálatai egyelőre nem igazolják a Megamorv-Petőfi Bizottság feltételezését, amely szerint a burját Barguzin falu temetőjében megtalálták Petőfi Sándor maradványait: a vizsgálatok szerint ugyanis a barguzini lelet egy száz évnél nem régebben eltemetett női holttest maradványainak tekinthető. 1991 tavaszán új, akadémiai Petőfi Bizottság alakult Bökönyi Sándor akadémikus vezetésével. A csontmaradványokat később az Amerikai Egyesült Államokba szállították további vizsgálatokra, ahol az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete két alkalommal elvégzett, valamint a Pennsylvania Egyetem egyszeri DNS-vizsgálata a barguzini csontmaradványt 1890-1950 között eltemetett nőként határozta meg. A Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottsága a fentiek alapján javasolta: az MTA az úgynevezett Petőfi-kérdést tudományos szempontból tekintse lezártnak.