Az atommag titkait kutatják Debrecenben. A hazai atommagkutatás egyik fellegvára a Magyar Tudományos Akadémia debreceni atommagkutató intézete. Az intézet kutatói most nagyjelentőségű tervüket valósítják meg: ötmillió voltos gyorsító berendezést építenek. Dr. Koltay Ede kandidátus - az elektrosztatikus gyorsító osztály vezetője - irányításával, az intézet egymillió voltos gyorsítóját modellként felhasználva készítették el az új berendezés terveit. 1971-ben már megkezdhetik a kísérleteket- a hazai atomkutatás történetében először- az ötmillió voltos gyorsítón. A mag-spektroszkópiai osztály néhány kutatója több ízben járt Dubnában, ahol eredményes kutatásokat folytattak. Mahunka Imre, Trón Lajos fizikusok és Dr. Fényes Tibor kandidátus, tudományos főmunkatárs, valamint Rupp Erzsébet fizikus öt új higany és arany izotópot fedeztek fel. A Dubnából hazahozott méréseredmények feldolgozása után a tudóscsoport ismét a Szovjetunióba utazik, hogy folytassa a megkezdett kutatási sorozatot. A nukleáris méréstechnika az utóbbi években világszerte jelentősen fejlődött. A hagyományos elektroncsöves mérőrendszerek nem tudták kielégíteni a kutatók igényeit. A debreceni intézetben a felvezetők felhasználásával új nukleáris elektronikus műszercsaládot fejlesztettek ki, amelynek számos tagját a dubnai atomkutató intézetben is használják. Az intézet egyik legérdekesebb alkalmazott kutatási munkáját a tömegspektrometriai csoport végzi. Munkájuk lényege, hogy a természetben előforduló rádióaktív elemek bomlástermékeinek mennyiségéből millió éves pontossággal meg tudják határozni a kőzetek keletkezésének korát. 45-46- Dr. Fényes Tibor és Mahunka Imre, a Dubnában járt kutatócsoport két tagja felkészül az újabb látogatásra. 47-48- Rupp Erzsébet fizikus és Dr. Fényes Tibor méréseredményeket dolgoznak fel. 49-50- A kutatók méréseredményeket dolgoznak fel. 51- Balázsi Péter laboráns az MI-13-05 tipusú spektrométeren egy kőzet stroncium izotóp összetételét méri.