Budapest, 1982. augusztus 10. Teleobjektívvel készített felvétel a főváros néhány közismert épületéről: elöl a Petőfi téren álló Nagyboldogasszony magyar ortodox székesegyház, középen az Ibusz-palota ikertornyai, hátul a Ferenciek terén álló Pesti Ferences Templom tornya. MTI Fotó: Kozák Albert
A Nagyboldogasszony-templom eredetileg görög és macedón-vlach templom, a hozzá tartozó egyházközség 1931-ben vette fel a görög alapítású görögkeleti magyar egyházközség elnevezést. 1949-től magyarul folynak a szertartások, a görög a második szertartási nyelv. Az épületet 1801-ben szentelték fel, tervezője Jung József volt. Északi és déli falába régi, túlnyomórészt görög feliratú sírkövek vannak beágyazva. Budapest ostroma alatt déli tornya elpusztult. A Párisi-udvar épületének helyén eredetileg a Brudern-bazár állt, ezt vásárolta meg és bontatta le 1906-ban a Belvárosi Takarékpénztár. Székházuk tervezésével Schmall Henriket bízták meg, aki 1909 és 1913 között építette fel azt. Az eklektikus stílusú épület volt a Budapesti Takarékpénztár és az IBUSZ székháza, földszintjén és átjárójában működik a Párisi-udvar nevű üzletsor, a Ferenciek tere felőli oldalán pedig a Jégbüfé. Az Alkantarai Szent Péter tiszteletére felszentelt, barokk stílusú ferences templom alapkövét 1727-ben tették le, felszentelése 1743-ban történt. Előtte gótikus ferences templom, a török hódoltság alatt pedig dzsámi állt a helyén. Tornya 1758-ból való, romantikus stílusú kősisakja 1861 és 1863 között készült Wieser Ferenc tervei alapján.