Magyarország, 1962. április 20. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke (b, profilból) és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter (j, szemből) az egyesített fegyveres erők vezetői között a hadgyakorlaton. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek csapatai és törzsei a Magyar Népköztársaság területén tartottak gyakorlatot. MTI Fotó: Rácz János
Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) belügyminiszter (1948-50), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára (1956/1957-1985), főtitkára (1985-1988), végül a párt elnöke (1988-1989), a Minisztertanács elnöke (1956-1958, 1961-1965). Czinege Lajos (Karcag, 1924. március 24. – Leányfalu, 1998. május 10.) 1962-től vezérezredes, 1978-tól hadseregtábornok, honvédelmi miniszter (1960-84), a Minisztertanács elnökhelyettese (1984-87), 1968-ban a Csehszlovákia elleni intervencióban részt vevő magyar egységek parancsnoka. A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt 1955-1991 között. Varsóban alapították meg 1955. május 14-én, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió részvételével. A Szovjetunió csapatainak a partnerországok területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni az 1949-ben alakult NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A Politikai Tanácskozó Bizottság (magyar szóhasználatban testület, PTT) volt a szervezet legfőbb politikai szerve, amely formálisan valamennyi politikai, gazdasági és kulturális szervet felügyelt.