Budapest, 2014. november 5. A Budai Vár töröktől való visszafoglalásában is részt vett Savoyai Jenő herceg (1663-1736) köztéri lovas szobra esti kivilágításban a Budavári Palota keleti homlokzata előtt. A szobor Róna József szobrászművész és Nay Rezső építész 1900-ban felállított alkotása. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Savoyai Jenő (Eugen von Savoyen) Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.), eredeti francia nevén Eugene-François de Savoie-Carignano gróf, a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, a franciaországi Carignan hercege, német-római császári hadvezér. A német nyelvű történeti írások leggyakrabban Prinz Eugen néven említik. Savoyai Jenő herceg volt korának egyik legkiválóbb hadvezére. Részt vett Buda várának a törököktől való végleges visszavívásában 1686-ban. Az 1690-es évek végén I. Lipót császár őt nevezte ki a törökök ellen indított haderő fővezérévé A zentai csatában legyőzte a török sereget (1697. szeptember 11.). Ez véglegesen megtörte a törökök magyarországi hatalmát, és egyúttal megvetette Savoyai Jenő európai hírnevének alapját. A következő hónapban Szarajevó kifosztása és felgyújtása a herceg kevésbé dicsőséges tettei közé tartozik. Megmaradt fővezérnek, amíg a török a karlócai békében (1699. január 26-án) le nem mondott Erdélyről és a Bánság kivételével egész Magyarországról.