Szolnok, 1959. június 18. A szolnoki vasútállomás fűtőháza KISZ lakatos brigádjának tagjai (b-j): Farkas II. Sándor, Danajka Kálmán, Tóth II. László, Szalai III. Sándor és Károlyi Béla társadalmi munkában elkészítettek egy transzportőr szalagot, amely a salakrakodást jelentősen megkönnyíti. Az állomás és a fűtőház dolgozói a kongresszusi versenyben nyújtott kiváló munkájukkal Vasutasnapra szeretnék elnyerni az élüzem címet és a vörös vándorzászlót. MTI Fotó: Fényes Tamás
Munkaverseny: Magyarországon az 1950-es években szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A mennyiség hajszolása legtöbbször a minőség romlását eredményezte. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja, országgyűlési választások, pártkongresszusok adtak alkalmat munkaversenyekre. A versenyen kiválóan, a normát több száz vagy ezer százalékkal túlteljesítő dolgozókat élmunkásoknak, sztahanovistáknak nevezték. A munkaversenyek a norma szigorításának is fontos eszközei voltak. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusát 1959. november 30-december 5. között rendezték Budapesten. A vasutasnapot 1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünneplik. Az élüzem 1949 és 1989 között „a felsőbb irányító szervek által meghatározott célkitűzések megvalósítása terén kimagasló termelési, gazdasági eredményt elért” vállalatok kitüntető címe volt Magyarországon.