Tarhos, 1953. május 2. Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató (szemben j2), Gulyás György igazgató (j1), Zathureczky Ede hegedűművész (b2), Ránki György zeneszerző (hátul takarva, j2) és Szávai Nándorné, a Zeneművész Szövetség titkára és Varjasné hallgatják a gyerekeket. Mányai Éva tanárnő és a szolfézs osztály növendékei énekelnek a Békéstarhosi Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakiskola kertjében, az intézmény új épületének felavatásán. MTI Fotó/Magyar Fotó: Sziklai Dezső
A békéstarhosi zeneiskolát Gulyás György, szegényparaszti származású zenetanár alapította. 1947 februárjában kezdte meg működését a Békés község melletti Tarhoson, a Wenckheim-kastélyban. 1948 tavaszán a centenáriumi rendezvénysorozat keretében már szerepelt a Békés-Tarhosi Gyermekkórus a Zeneakadémián; ekkor kezdte támogatni az intézményt Kodály Zoltán. 1948 szeptemberében kettéválasztották: egyik részlege ének- és zenei körzeti általános iskola, a másik ének- és zenei gimnázium lett. 1952 szeptemberétől zeneművészeti szakiskola is működött ezek mellett. 1954-ben utóbbit Békéscsabára helyezték át, másik két tagozat megszűnt. Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas (1948, 1951, 1957) zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ránki György (Budapest, 1907. október 30. – Budapest, 1992. május 22.) Kossuth-díjas (1954), Erkel Ferenc-díjas (1952, 1957) zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Zathureczky Ede (Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington (USA), 1959. május 31.) a 20. század legjelentősebb magyar hegedűművésze, Kossuth-díjas (1951, 1955), a a Budapesti Zeneművészeti Főiskola igazgatója (1943-56).