Budapest, 1959. november 11. Korcsolyázók a városligeti Műjégpályán. A pályának csak egy részét nyitották meg, december elejére teljes kapacitással működik majd. Jobbra a Millenniumi emlékmű áll. MTI Fotó: Mikó László
Az ország első korcsolya-egylete, a Pesti (majd Budapesti) Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulásával egy időben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A műjégpálya első korcsolyacsarnokát Lechner Ödön tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el. 1926-ban az épület tulajdonosa, a Korcsolyázó Egylet műjégpályát építtetett. Európa első műjégpályáját 1926. november 26-án nyitották meg. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak.