A Nagyvásártelep egyik dolgozója a Közért Vállalat 10 kilogrammos zsákjába méri a válogatott burgonyát.
Az egykori Nagyvásártelep a IX. kerületben, a Soroksári út és a Soroksári-Dunaág között állt. 1932. nov. 18-án nyílt meg. Az új Élelmiszer-nagyvásártelep rendeltetése az volt, hogy a vidéki élelmiszer-felhozatal központja, valamint a piaci és vásárcsarnoki árusok beszerzési helye legyen, illetve, hogy a hazai export is részben a főváros nagyvásártelepén keresztül bonyolódjék le. A Nagyvásártelepen tehát zöldség, gyümölcs, tojás, baromfi, tejtermékek, hal és vadhúsok nagybani kereskedelme zajlott. A második világháborút követően a telepet államosították, a régi épületek legtöbbje már nem létezik. Közért: Az 1948. május 15-én alakult Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. alapítólevele szerint elsődleges feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításkor 358 budapesti és 31 vidéki bolttal rendelkezett. A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez később - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett. A Közért vállalatok boltjainak többségét, a kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket az előprivatizációs licitálással egyesével adták magánkézbe, a megmaradt nagyobb üzleteket pedig 1992 és 1994 között egyesével három nyilvános pályázaton értékesítették. A maradékot három Közért vállalatba (Belvárosi, Délpesti, Pest-budai) csoportosították át, ezeket 1994-ben rt-vé alakították, a többi Közért vállalatot pedig végelszámolással jogutód nélkül megszüntették. 1995-ben a Belvárosi Közért Rt. is a felszámolás sorsára jutott, míg a Pest-budai és a Délpesti rt-ket privatizációs pályázaton a Hajdú-BÉT Rt. vette meg.