Budapest, 1947. október 2. Boldizsár Iván külügyi államtitkár (j3) átnyújtja az UNO (United Nations Organisation: Egyesült Nemzetek Szervezete) deklarációt, miután az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanács elutasította Magyarország felvételi kérelmét 1947. október 1-jén. MTI Fotó/Magyar Fotó: Adorján Rezső
Magyarország – a világháború veszteseként – nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek. A második világháború után Magyarország szovjet érdekszféra alá került és ezzel lényegében megszűnt az ország külpolitikai mozgástere. 1945-1947 között a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jóváhagyása nélkül Magyarországon nem dönthettek külpolitikai kérdésekben. A békeszerződés megkötése után a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) 1947-ben feloszlott, azonban a fontos külpolitikai döntéseket továbbra sem Budapesten hozták, vagy amennyiben mégis, akkor azok minden szempontból a Moszkvában meghatározott irányvonalat fejezték ki. Ez volt az oka, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsa Magyarország tagfelvételi kérelmét - más országokéval együtt - 1947 után többször is elutasította, és csak 1955. december 14-én, a Sztálin halála utána kezdődő enyhülés légkörében bírálta el kedvezően. Boldizsár Iván (1912-1988) József Attila-díjas (1970), Állami díjas (1975) író, publicista. Tagja volt a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek, 1947-ben külügyi államtitkár.