Budapest, 1972. szeptember 22. Járókelők a Kígyó utcában egy divatüzlet kirakata előtt. A háttérben a Belvárosi Ferences Templom a Felszabadulás téren (1990 után Ferenciek tere). MTI Fotó: Lajos György
A Pesti Ferences Templom a főváros legvonzóbb tereinek egyikén található a belváros szívében. A templom - külsejét tekintve - napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezet, amelyből eredetileg jelentősen kimagaslott. Ma a szomszédos épületek tömege és magassága megközelíti, néhol meg is haladja a templomét. Ennek ellenére a templom városkép-alakító szerepe és jelentősége megmaradt, architektúrájának nagyvonalúsága meghatározó a Ferenciek terén és az Erzsébet hídról feltáruló, távolabbi látványban is. A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont. A Ferenciek terén álló ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A mai tér 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is. A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A XVI. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a XVIII. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere. A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-tól Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér.