Budapest, 1945. augusztus 26. Vas Zoltán, Budapest polgármestere a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) tagjai körében a Fővárosi Állatkertben tartott rendezvényen. MTI Fotó: -
1945-ben Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ). 1948-ban a nőszervezetek csatlakoztak az MNDSZ-hez. Ezzel megszületett a kommunista befolyás alatt álló egységes nőmozgalom. Előtérbe kerültek a békeharc, a nemzetközi szolidaritás, a termelésben való helytállás, a népi hadsereg erősítésének jelszavai. 1949-től az üzemekben, hivatalokban, termelőszövetkezetekben MNDSZ-csoportokat hoztak létre. Vas Zoltán (1903-1983) 1919-ben belépett a KMP-be. 1922-ben fogolycsere révén a Szovjetunióba került. 1925-ig a moszkvai egyetem hallgatója volt. 1925-ben a Rákosi-perben 16 év fegyházra ítélték. 1940-ben az 1848-as honvédzászlók visszaadása fejében Rákosival együtt engedték a Szovjetunióba emigrálni. 1945. február 15-től Budapest közellátási kormánybiztosa, 1945. május 16-tól november 28-ig Budapest polgármestere volt. 1945-től 1956-ig az MKP, illetve az MDP KV-tagja, 1948 és 1953 között a PB póttagja, majd tagja. 1954. február 22-től a Minisztertanács Titkárságán belül megszervezett Anyag- és Termékgazdálkodási Titkárságot vezette, majd április 27-től Nagy Imre kinevezte a Minisztertanács titkársága vezetőjének. 1956. október 24-én találkozott a Budapestre érkező Mikojannal és Szuszlovval. Október 27-től a közellátási kormánybizottság elnöke. 1956. november 4-én a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 18-án Lukács Györggyel és Szántó Zoltánnal elhagyta a követséget, a szovjetek letartóztatták, és november 23-án Romániába internálták őket. 1958 őszén térhetett haza, amikor a Nagy Imre-csoport le nem tartóztatott tagjait és a családtagokat hazaszállították. Nyugdíjba vonult. Szabadfoglalkozású író és műfordító. 1973. február 20-án a Legfelsőbb Ügyészség utasítására "a Szovjetunió és a magyar nép barátságát sértő izgatás" címén ismét büntetőeljárást indítottak ellene, a Nem a tejes csenget címen tervezett életrajzi regénye miatt. Visszaemlékezéseinek harmadik kötete csak 1990-ben jelenhetett meg Betiltott könyve