Budapest, 1989. október 14. Pozsgay Imre államminiszter, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és Horváth István belügyminiszter (első sor b-j) beszélget a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) IX. kongresszusának nyitónapján a MÉMOSZ székházban (Építők Rózsa Ferenc Kultúrháza). MTI Fotó: E. Várkonyi Péter
MÉMOSZ: Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetsége Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26.–): kulturális miniszter (1976-80), művelődési miniszter (1980-82), a Hazafias Népfront főtitkára (1982-1988), államminiszter (1988-90), 1989-ben államfőjelölt. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte. 1991-ben megalapította a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely 1996-ban megszűnt. 1995-96-ban a Magyar Egységért Mozgalom elnöke, 1996-2001 között a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja. Kulcsár Kálmán (Erdőtelek, 1928. június 27. – Budapest, 2010. szeptember 4.) Széchenyi-díjas jogász, szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A jogszociológia magyarországi megalapítója és szervezője. 1983-86 között az MTA főtitkár-helyettese, 1988-90 között igazságügy-miniszter, 1989-90 között a Hazafias Népfront elnöke, 1990-93 között ottawai nagykövet. Horváth István (Paks, 1935. szeptember 1-) politikus, miniszter, minisztertanács elnökhelyettese. 1970. április 28-án választották meg a KISZ KB első titkárává, 1973. június 29-én az MSZMP Bács-Kiskun megyei párbizottsága első titkára lett. 1970. november 28-ától volt tagja az MSZMP Központi Bizottságának. 1971-től országgyűlési képviselő, 1980-85 belügyminiszter. Az MSZMP KB 1985. márciusi ülésén adminisztratív KB-titkárrá választották, 1987. június 25-én miniszterelnök-helyettes lett, majd 1987. december 16-ától ismét belügyminiszter volt. A Dunagate-ügyben, a legális ellenzék folytatódó belső elhárítási megfigyelése miatt 1990. január 23-án lemondott és nyugdíjba vonult.