Budapest, 1954. július 2. Munkások rakodják a Budapest tengerjáró hajóra az Izmiri Nemzetközi Vásárra szállítandó magyar termékeket a Csepeli Szabadkikötőben. MTI Fotó/Magyar Fotó: Mező Sándor
Budapest Duna-tengerjáró hajó: A Ganz Hajógyártól 1934 elején megrendelt Budapest elnevezésű első magyar Duna-tengerjáró 1934. október 6-án indult első nyílttengeri útjára. A II. világháború végére már hat hajóból állt a Magyar Duna-tengerjáró Flotta. Csepeli Szabadkikötő: A Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötőt 1928. október 20-án avatták fel és adták át rendeltetésének. Szabadkikötővé csak 1937-ben minősítették, egy újabb, vámszabad kikötő építését követően. 1941-ben a vállalat nevét - a profilbővítési célnak megfelelően - Magyar Királyi Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalatra módosították. A II. világháború csaknem teljesen elpusztította a kikötőt, amely 1945 januárjában a szovjet hadsereg kezelésébe került. 1946-ban az akkor megalakult MESZHART (Magyar-Szovjet Hajózási Rt.) vette át a kikötő irányítását. 1954-ben a cég részvényei a magyar állam tulajdonába kerültek és a vállalat nevét MAHART-ra változtatták. 1957-től a kikötő neve MAHART Nemzeti és Szabadkikötő lett. 2003-ban a MAHART privatizációja során megalakult a MAHART-Szabadkikötő Rt., melyből annak jogutódjaként 2005. szeptember 1-jén jött létre a jelenlegi üzemeltető, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.