Budapest, 1959. január 21. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa régi kódexekről reprodukciót készít a Széchényi Ferenc teremben, az alapító Széchényi gróf portréja előtt. Itt őrzik a kézirattár legrégibb és legértékesebb kéziratait, tudományos forrásértékű leveleit és műemlékeit. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár indulásakor mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és érmegyűjteménnyel is rendelkezett. A fenntartásához szükséges pénzalap megteremtését a társadalom vállalta magára. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte és 1846-47-ben beköltözött a Magyar Nemzeti Múzeum épületébe. 1949-ben lett újra önálló Országos Széchényi Könyvtár néven, majd 1985-ben a Budavári Palota F épületébe költözött.