Budapest, 1954. szeptember 15. A Molotov térről készült reprodukciós kép a Vigadóval (j2), a Thonet-udvarral (szemben), a tér közepén a szovjet repülős hősi emlékművel és a Lánchíddal. MTI Fotó/Magyar Fotó: Reprodukció
Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (Szovjeck, 1890. március 9. – Moszkva, 1986. november 8.) vezető szovjet politikus volt a sztálini diktatúra évtizedeiben, az 1920-as évektől az 1950-es évekig. A náci Németország és a Szovjetunió között kötött, Molotov–Ribbentrop-paktumként elhíresült megnemtámadási szerződést ő írta alá szovjet részről 1939-ben. Róla nevezték el a Molotov-koktél nevű, utcai harcokban használt fegyvert. A Vigadó tér 1873-tól Vigarda tér, 1879-től Vigadó tér, 1946-tól Molotov tér, 1957-től ismét Vigadó tér. A pesti Vigadó az 1849-ben elpusztult Redut helyén épült Feszl Frigyes tervei szerint. 1865. január 15-én nyílt meg. Itt mutatta be Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. A Vigadóban zajlott a Buda és Pest egyesítésének 50. évfordulóját ünneplő hangverseny, ahol Bartók, Kodály és Dohnányi ez alkalomra írt műveit mutatták be. A II. világháború alatt kiégett, teljes helyreállítása után 1980 márciusában nyílt meg újra. A Thonet-udvart 1869-71-ben építtette a hajlított székeivel hatalmas vagyonra szert tett bútorgyáros Thonet testvérpár, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervei szerint. Itt működött a gyár első budapesti lerakata. A szovjet hősi emlékművet 1956-ban rombolták le. A Lánchíd a főváros első állandó hídja, építése gróf Széchenyi István kezdeményezésére kezdődött. Az ünnepélyes alapkőletételre 1842. augusztus 24-én került sor. Tervezője Tierney William Clark, építője Adam Clark volt. 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották, az újjáépített hidat 1949. november 20-án adták át a forgalomnak.