Budapest, 1980. március 26. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában úttörők és kisdobosok köszöntik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát. Az elnökség első sorában foglal helyet Kádár János (b3), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára, Losonczi Pál (j3), az Elnöki Tanács elnöke, Brutyó János (b), az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és az MSZMP Politikai Bizottság tagjai: Németh Károly (b2), Nemes Dezső (j2) és Apró Antal (j). MTI Fotó: Németh Ferenc
1978 és 1980 között a magyar pártvezetés gazdasági reformokra kényszerül. A növekedés visszafogása, az életszínvonal stagnálása, a lappangó infláció az ország adósságállományának növekedéséhez vezet. Ezeket érintve 1980. március 24–27 között az MSZMP XII. kongresszusa a gazdasági nehézségek megoldásáról tárgyal. A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg, 1946-ban. Alapvető feladata az volt, hogy tagjait "a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre" nevelje. Kádár János (1912-1989) politikus. 1956-1958-ban és 1961-1965 között a miniszterelnök. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára (1956–1985), azt MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Losonczi Pál (1919-2005) egyéni gazdálkodó. A barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke (1948–60), földművelésügyi miniszter (1960–1967). Az MSZMP PB tagja (1975–1987). Az Elnöki Tanács elnöke (1967–1987). Brutyó János (1911 - 1987) politikus. Az MSZMP PB (1962–1966) tagja, a SZOT főtitkára (1959–1965), majd elnöke (1965–1966), az MSZMP KEB elnöke (1966–1982). Apró Antal (1913 – 1994) politikus. Nemzetgyűlési és országgyűlési képviselő (1945 – 1989), az Országgyűlés elnöke 1971 és 1984 között. Többször miniszter, miniszterelnök-helyettes. Az Politikai Bizottság tagja (1946-1980). Németh Károly (született 1922) politikus. A Budapesti Pártbizottság első titkára (1965–74), a MSZMP KB első, majd főtitkárának helyettese (1978–1987). 1970-től 1987-ig volta PB tagja. Az Elnöki Tanács tagja (1967–1987), majd elnöke (1987–1988). Nemes Dezső (1908-1985) történész. A Népszabadság főszerkesztője (1957–61, 1977–80). A KB külügyi titkára (1961–65), a PB tagja (1959–80). A 70-es évek frakcióharcaiban a Kádár körüli centrum egyik tagja.