Ózd, 1954. március 27. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói, Tóth István, Juhász József, Zabari István és Magyar Lajos olvasztárok tisztálkodni mennek a napi munka befejezése után. MTI Fotó/Magyar Fotó: Vadas Ernő
Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt. Az 1845-ben létrejött Gömöri Vasművelő Egyesület 1846 áprilisában kezdte el az Ózdi Vasgyár építését. 1852-ben, immár az ózdi gyár részvételével, megalakult a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület (RVE). 1881-ben került sor az RVE és Salgótarjáni Vasfinomító Társulat fúziójára, ekkor alakult meg a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. („Rima”, RMST), a kor vaskohászati óriásvállalata. A „Rimát” 1946 végén államosították. A gyár 1949. január 1-jétől Ózdi Nemzeti Vállalat (ÓNV) lett, majd 1950-től az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) nevet vette fel. 1992-ben megszűnt az acélgyártás, a gyár egy részét privatizálták, a többi részét lebontották. A privatizáció során 1992. január 1-jével létrejött az Ózdi Acélárugyár Kft., amelyből 1995. január 1-jén Ózdi Acélművek Kft. (ÓAM Kft.) lett. Az ÓAM Kft-t 1997-ben megvásárolta a Max Aicher GmbH & Co. nevű német vállalatcsoport.