Balatonfüred, 1958. május 9. Balatonfüreden, egy nő nézi a partról induló Kalóz vitorlást. MTI Fotó: Mező Sándor
A Kalóz vitorlás terveit Carl Martens készítette Berlinben. Az első tesztgép 1938-ban már vízen volt. Gyorsan elterjedt a hajó, nemcsak a német befolyású országokban is. Az ifjúsági nevelő osztálynak 1941-ben fogadta el a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség. 1942-ben rendezték az első magyar kalóz bajnokságot. Balatonfüred nevét először 1211-ben említik a tihanyi apátság birtokösszeírásaiban. A mai város területén a középkorban több település létezett. Neve jelentés fürjes hely. Arács 1954-ig önálló község volt, ma a városhoz tartozik. Századokra nyúlik vissza idegenforgalma, és miután 1971-ben savanyúvizét gyógyvízzé nyilvánították, gyógyüdülőváros lett. 1987-től a Szőlő és Bor Nemzetközi városa. Mediterrán jellegű klímáját a Balaton-felvidék előhegyeinek köszönheti; a Tamás-hegy, a Sándor-, Péter- és Száka-hegy védi a Bakony felől érkező hideg szelektől. Tiszta, pormentes levegőjét a szárazföld és a tó közötti levegőcserének, valamint az állandó légmozgásnak köszönheti. A XVIII. század építészeti remekei a Nagyvendéglő, az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya. Balatonfüred az 1800-as években indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye volt a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek. Az első Anna-bált 1825-ben, Füreden, a Horváth-házban rendezték meg. Kisfaludy Sándor itt nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát. Blaha Lujza 23 éven át itt töltötte nyarait, a róla elnevezett villában. Nyaralója volt itt a jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak. A Kerek templom 1841 és 1846 között épült fel, Fruhmann Antal tervei alapján. 1870-ben a Jókai villa készült el. A XVIII. század második felében épült a város egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria. A mai óváros - a régi falu és Balatonarács - számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik.