Budapest, 1952. április 11. Peterdi Tibor (j) és Kovács Gyula (Szellemfi) a SZOT színjátszók "Liliomfi" című előadásán. MTI Fotó/Magyar Fotó: -
A Liliomfi a magyar irodalom kiemelkedő műve, Szigligeti Ede legismertebb vígjátéka. A nagyváradi születésű szerző elmondások szerint 1849-ben két délután írta meg a 3 felvonásos komédiát. A Liliomfi a XIX. századi drámairodalmunk egyik legtöbbet játszott, színpadról, filmről egyaránt népszerű alkotása. A könnyed hangvételű játék középpontjában szerelmi bonyodalmak állnak, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késlelteni tudják az események, megakadályozni nem. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) a magyar ágazati és egyéb szakszervezeteket összefogó és irányító választott testület volt. Elődje, a Szakszervezeti Tanács (1891) megszűnése után, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948. októberében tartott X. szakszervezeti kongresszuson alakult meg. Előbb az MDP, majd az MSZMP vezetése alatt álló egységes szakszervezet irányító testülete. A SZOT központosított és hierarchizált struktúrában működött, ez a struktúra leképezi a kommunista párt felépítését. Megalakításával a kommunista párt valódi célja az volt, hogy a gyakorlatban megszüntesse a valódi szakszervezeti tevékenységet és teljesen a befolyása alá vonja a szakszervezeti mozgalmat. A SZOT egyik legfőbb irányítója Gáspár Sándor volt, aki 1952-től a rendszer bukásáig volt a Tanács főtitkára. A SZOT központi orgánuma a Népszava volt, amely 1948-ig a magyarországi szociáldemokrata párt (SZDP) napilapjaként jelent meg. A rendszerváltás után, 1989-ben Szakszervezetek Koordinációs Tanácsa névre keresztelték át, majd 1990. márciusában megalakult a Magyar Szakszervezetk Országos Szövetsége (MSZOSZ).