Budapest, 1989. február 20. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára (b), Németh Miklós (b2), a Minisztertanács elnöke, Nyers Rezső (j2) államminiszter és Kádár János (j), az MSZMP elnöke a Központi Bizottság ülésének szünetében beszélget. MTI Fotó: Soós Lajos
A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egy kommunista politikai párt volt Magyarországon, amely szovjet támogatással és felügyelettel kizárólagosan gyakorolta a hatalmat (állampárt) 1956 novembere és 1989 októbere között. A magyarországi rendszerváltás során megszűnt, pontosabban két részre szakadt; a keményvonalasok megalakították a Munkáspártot, míg az új rendszerhez alkalmazkodni kívánók a Magyar Szocialista Pártot (mindkettő jogutód). Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök. Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára. A rendszerváltás során ragaszkodott a szocialista politikai rendszer és a Varsói Szerződés fenntartásához. 1989-ben az MSZMP rendkívüli kongresszusán bejelentették az utódpárt, az MSZP megalakulását. Grósz Berecz Jánossal és másokkal az átlépés helyett részt vett az MSZMP újjászervezésében, példának a „felszabadulás” utáni időket, és az 1956-os forradalmat követő hónapokat tekintve. 1990-ben lemondott az MSZMP KB-beli tagságáról és végleg visszavonult a politikai élettől.