Tiszacsege, 1968. július 18. A csaknem tízezer lakosú Tiszacsege jellegzetes magyar falu. Érdekesen keveredik itt a modern és a hagyományos. A falu termelőszövetkezete és a közeli kendergyár nem tudja lekötni a nagy lélekszámú falu munkaerejét. A fiatalok nagy többsége Budapestre. Debrecenbe és a környező városok üzemeibe jár dolgozni. Az idősebbek esténként még ugyanúgy kiülnek a kiskapuba beszélgetni, mint évtizedekkel ezelőtt. Egy részük a templomba is eljár, és közülük is sokan keresik fel vasárnap délután és este az 1964-ben épült új mozit. Az igazi virtus az idősebb férfiak szemében még mindig az, ha az étteremben cigány húzza a fülükbe nótájukat. Vásár és ünnepnapokon megélénkül a falu, hazajönnek a fiatalok, magukkal hozzák a város levegőjét. Megfelelő szórakozást keresnek maguknak. Ha jó meleg van, a Tiszához mennek fürödni, este pedig jókedvtől hangos a felújított cukrászda, ahol jazzmuzsika hangjaira táncolhatnak a fiatalok. 112-113, 116- Ez az igazi! Sör és cigányzene. Az idősebbek kedvelt vasárnap esti szórakozóhelye az étterem. 114-115- Söröskorsókkal koccintanak a férfiak. MTI Fotó: Király Krisztina