Az egykori Belvárosi Takarékpénztár - ismertebb nevén a Párisi-ház - késő-eklektikus műemlék épületének belső udvari mennyezet részlete a Ferenciek tere 10-ben. A lakó- és irodaház, amelynek belső része a Párizsi udvar, Schmahl Henrik tervei alapján és Lipták Pál vezetésével 1909-1913 között épült.
Báró Brudern József Pollack Mihály tervei alapján építtetett házat Pesten 1817-ben. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. A házat a 19. század végi nagy városrendezések során 1883-ban előbb részben, majd a 19-20. század fordulóján majdnem teljesen elbontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját. A mai mór és gót stílust keverő eklektikus irodaház Schmahl Henrik tervei alapján és Lipták Pál vezetésével 1909-1913 között épült. Az 1976-ban műemlékké nyilvánított épület a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt, földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárlóudvara.