Budapest, 1952. február 5. Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke (b) kíséri a fogadóterembe Turóczy Zoltán győri lelkészt, evangélikus püspököt, a dunántúli egyházkerület főpásztorát (j) az Országház folyosóján az evangélikus püspököknek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál tett látogatásán. MTI Fotó/Magyar Fotó: Pap Jenő
Turóczy Zoltán (Arnót, 1893 – Győr, 1971) győri lelkész, evangélikus püspök. Rozsnyón és Pozsonyban tanult. 1917-től 1939-ig arnóti, ózdi, majd győri lelkész. A II. világháború során diakóniai és vöröskeresztes szolgálatban állt. 1939-ben tiszakerületi püspökké választják, Nyíregyházára költözik. 1945 májusában a rendőrség letartóztatja, és a Népbíróság koholt vádakkal 10 évi fegyházbüntetésre ítéli. 1946 tavaszán szabadlábra helyezik. 1948-ban a dunántúli egyházkerület főpásztorává választja, Győrbe költözik. A Rákosi-kor diktatúrája itteni szolgálatára is pontot tesz 1952-ben. Az ébredést és evangélizációt szorgalmazó egyházfőt az 1956-os forradalom után Budapesten harmadízben püspökké választják, az Északi Egyházkerület kötelékében. Hivatalát a politikai kényszer következtében csupán 10 hónapig láthatta el. Luther-kabát: Az evangélikus püspökök liturgikus öltözéke hivatalos szolgálatban az úgynevezett Luther-kabát, amely a doktori talárhoz hasonló, bokáig érő, a mellrészén és hátán ráncokba szedett, bő fekete köntös, valamint a nyakban hordott aranykereszt. Hazánkban a XVIII. század vége felé a viseletet elkezdték magyarosítani: a kabátot zsinórral és megfelelő gombokkal látták el a mellrészen. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (Elnöki Tanács) a Magyar Népköztársaságban az Országgyűlés mellett az államhatalom másik legfőbb szerve volt, mely testületként gyakorolta az államfőket megillető jogokat, ezen felül az Országgyűlést helyettesítő bizonyos jogkörökkel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 tagból állt, akiket az Országgyűlés saját tagjai közül választott. Az Elnöki Tanács tagjai párttagok és a legfontosabb társadalmi szervezetek vezetői voltak, de helyt kaptak benne az egyes társadalmi osztályok, az egyházak és a nemzetiségek képviselői, valamint a tudományos és a kulturális élet egyes kiemelkedő személyiségei, köztük pártonkívüliek is.