Szentendre, 2022. október 8. A Péter-Pál római katolikus templom, a Keresztelő Szent János-plébánia templom, a Belgrád-székesegyház és a Blagovestenszka Angyali Üdvözlet ortodox szerb templom (b-j), a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben lévő városban. Az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot, akkori lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet. A szerb bevándorlások már a 14. században megkezdődtek, mégpedig az 1389-es első rigómezei csata hatására felkerekedők voltak az első menekülők. A szerb kereskedőcsaládok elsősorban a Fő téren és közvetlen környékén, a mai Dumtsa Jenő utcában, a Bogdányi utcában, a Görög utcában és a Duna-parton építették fel emeletes házaikat a korábbi faházak helyén. Házaikat gyakran a korábbi épületek alapjaira építették. Így alakult ki a belváros mai arculata a 18. századi egyszerű barokk, rokokó és copf épületek középkori utcaszerkezet keretében. MTVA/Bizományosi: Balaton József