Komló, 1954. január 21. A Komlói Szénbányászati Tröszt Kossuth III. akna szerelőüzemének bányászai, Juhász István sztahanovista vájár, az 1209-es brigád tagja, Kristofecz Mátyás, Puskás Miklós sztahanovista vájár és Csépai Ferenc vájár, az 1205-ös brigád vezetője (b-j) leszállás előtt megbeszélik a III. Pártkongresszus tiszteletére kiírt munkaverseny felhívást. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc
Pártkongresszus: a Magyar Dolgozók Pártja 1954. május 24-30. között tartotta III. kongresszusát Budapesten, az Építők Szakszervezetének Kultúrotthonában. A sztahanovista mozgalom eredetileg Alekszej Grigorjevics Sztahanov szovjet bányász követőinek tömegmozgalma. Célja a szocialista munkaverseny létrehozása, az egyes munkások önálló kezdeményezésekre törekvése, a munka ésszerűbb megszervezése, a teljesítmények fokozása, a gépek teljesebb kihasználása, a fejlettebb munkamódszerek átadása. Az 1950-es években a szocialista országokban a munkaversenyben a termelési normákat nagymértékben túlteljesítő munkásokat illették a sztahanovista jelzővel. Munkaverseny: az egyes munkások önálló kezdeményezésekre törekvése, a munka ésszerűbb megszervezése, a teljesítmények fokozása, a gépek teljesebb kihasználása, és a fejlettebb munkamódszerek átadása az 1950-es években. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja vagy pártkongresszusok adtak alkalmat a versenyekre. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is.