Mezőkövesd, 1957. augusztus 24. Ravi Brat Bedi indiai fotóriporternek matyóhímzéses terítőt kínálnak a népművészeti boltban. MTI Fotó: Járai Rudolf
Mezőkövesdi matyó női viselet: A matyók népviselete, hímzéstechnikája különleges sajátosságokat mutat. A bokáig érő harang alakú szoknya, a felsőtest karcsúságát hangsúlyozó testhezálló litya (felsőruhadarab) és matyó viselet elválaszthatatlan részét képező surc (kötény), a színes, gazdagon díszített ruhák és a színpompás, változatos formájú fejdíszek különbözik az országszerte általánosnak mondható sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A matyóhímzéseket úgynevezett „íróasszonyok” tervezték, rajzolták elő és terjesztették. Legismertebb képviselőjük Kis Jankó Bori (1876–1954), a „százrózsás asszony” volt, a népművészet mestere. Ravi Brrat Bedi (1925-2004) fotóriporter a PTI, The Times of India megalapítója.