Budapest, 2015. július 12. Látogatók a Fővárosi Állat- és Növénykert főkapuja és a pénztár előtt a főváros XIV. kerületében, a Városligetben. Az Állatkert épületeit és építményeit 2009-ben műemléki védettség alá helyezték. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. 1859-ben az alapítási eszme úttörői közül Xántus János zoológus, etnográfus és utazó, Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak a leginkább tevékenyek. A park beosztásának tervét Petz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik kapott megbízást. Reitter Ferenc és Vogel József városi mérnökök vezetésével alakították ki a ma is meglévő, akkor 900 m2-es víztükrű Nagy-tavat, illetve az azt tápláló fúrt kutat is. A főkapu és a keleties stílusú elefántház megtervezését Neuschloss Kornélra bízták. Az állatházak többségét (madárház, bölényház, szarvasház) pedig Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, a pálmaházat és az alatta található akváriumot, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján építették.