Szénbányászok sűrített levegővel működő, szovjet gyártmányú jövesztő berendezéssel dolgoznak 620 méter mélységben Zobák-bányán.
A komlói kőszénbánya 1906-ban került állami kézbe, amikor a magyar állam a szénkrízis nyomán elhatározta saját szénbányák kiépítését. A komlói és pécsi feketekőszénnel az 1930-as években kísérleteztek: elgázosításával vegyi alapanyagként történő felhasználását tervezték. Az 1935-ben megfogalmazott ipari programban a vas- és acélipar bányászati hátterének megteremtését Komlóra tervezték. Ezzel együtt új földtani kutatások is indultak a térségben. A komlói városépítés és bányafejlesztés 1948-ban nagy lendülettel indult útjára. A zobáki területen a leendő akna helyét 1952. április 8-án jelölte meg az első kapavágás. A megfelelő utak, a meddőhányó kiépítése, a készenléti lakások mellett 1963 decemberében elkészült a 3000 fős fürdőépület, később az étterem, az irodaépület, a mentőállomás. Az aknamélyítés, a földalatti vágatok – bányaszerencsétlenségekkel is kísért – kihajtásának elhúzódása miatt a zobáki bánya átadása csak 1969. szeptember 1-jén történt meg. Az első kapavágástól 2000. január 31-ig 17 millió 345 ezer tonna feketekőszén került a felszínre. A zobáki bányaüzem 2000. január 31-én befejezte föld alatti termelő tevékenységét, ezerötszáz bányásznak megszűnt a munkája.