Sopron, 1966. május 13. A Storno ház egy részlete és a Tűztorony Sopronban. MTI Fotó: Járai Rudolf
A Tűztorony a város jelképe. Alsó része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfal északi kaputornya volt. Az 1676-os tűzvész során a torony leégett, újjáépítésére közadakozásból gyűjtöttek pénzt, ekkor nyerte el mai formáját. A szolgálatot teljesítő őrök a tüzeket, idegen katonákat éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték. Negyedóránként trombitaszóval jelezték az idő múlását. A torony a hűség jelképe is: az 1921. december 14-16-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport - Hungária előtt hódoló soproniak - Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége a palotaszerű barokk Storno-sarokház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták, midőn Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics-címerrel díszített, toszkán féloszlopokkal közrefogott kosáríves kapu a remekmívű Pelikános kopogtatóval.