Budapest, 1960. május 3. A Fővárosi 9. számú Építőipari Vállalat kőfaragó brigádja az egykori Fővárosi Múzeum főbejárati támfalainak fedőköveit készíti. A Vorosilov út menti épületbe május végétől a Képzőművészeti Alap Kivitelező és Iparvállalatának kőszobrász műtermei kapnak helyet. MTI Fotó: Petrovits László
Eredetileg Műcsarnoknak épült az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, Pfaff Ferenc és Kauser Gyula tervei alapján. 1887. okt. 20-án Budapest Főváros Tanácsa a Fővárosi Múzeumnak nevezte ki, amely 1907-ben valósult meg és 1936-ban be is zárták. A neoreneszánsz stílusú épület a két világháború alatt hadikórházként üzemelt. A bombázások során megsérült, a károk javításakor többször átalakították. 1954-ben a Művészeti Alap megalakulásával a szobrászművészek műhelye, 1959-ben a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. Az 1959-es átalakításkor nyert el belső tere ipari jellegét: a kiállítótermek egy részét irodává, modellező műteremmé építették át, a kiállító térben szobrász és kőfaragó műhelyeket alakítottak ki. 1990-93 között a felújítás idejére a jelenlegi Műcsarnok költözött az épületbe. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került. 1998-08 között a Közalapítvány bérbe adta, amely Millennium Szalon néven zenés táncos rendezvények kedvelt szórakozóhelye lett. 2008 májusától a Magyar Alkotóművészek Háza – Olof Palme Ház néven a művészetet szolgálja. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ad otthont. Vorosilov út: 1888-tól Stefánia út, 1918-1919 között Árpád út, 1919-től Stefánia út, 1946-tól Vorosilov út, 1961-től Népstadion út és 1991-től Stefánia út.