Budapest, 1951. március Bardóczky Irén élmunkás, az Egyesült Izzó sztahanovistája (b) egy munkadarabot vizsgál munkatársnőjével az asztalánál. A névtábla fölött szovjet-magyar barátság jelvény látható. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó/Magyar Fotó: Murai György
A sztahanovista mozgalom eredetileg Alekszej Grigorjevics Sztahanov szovjet bányász követőinek az egész Szovjetunióra kiterjedő tömegmozgalma. Célja a szocialista munkaverseny létrehozása, azaz az egyes munkások önálló kezdeményezésekre törekvése, a munka ésszerűbb megszervezése, a teljesítmények fokozása, a gépek teljesebb kihasználása, és a fejlettebb munkamódszerek átadása volt. Az 1950-es években a szocialista tömb országaiban a munkaversenyben a termelési normákat nagymértékben túlteljesítő üzemi dolgozókat, munkásokat illették a sztahanovista jelzővel. A magyarországi sztahanovista mozgalom kezdetét a Sztálin 70. születésnapja tiszteletére rendezett munkafelajánlási mozgalom jelentette (1949. október 28. - december 21.). A leghíresebb magyar sztahanovista Pióker Ignác, az Egyesült Izzó Kossuth-díjas lakatos-gyalusa volt. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban alakult. 1912-ben az amerikai Western Electric betársult a vállalatba, ettől kezdve használják a Tungsram márkanevet. 1932-ben a szintén amerikai General Electric szerzett meghatározó részesedést. 1922-ben alakult meg a később nemzetközi hírűvé vált kutatólaboratórium, itt dolgozott az izzólámpagyártást forradalmasító Bródy Imre fizikus. A kriptonlámpa- és fénycsőgyártás mellett a cég 1925-től Tungsram márkanévvel rádiókat is készített. A II világháború után Vácott felépült a tévéképcső- és alkatrészgyár, Újpesten pedig a vákuumtechnikai gépgyár. A nyugati piacokon is sikeres cég nevét 1984-ben változtatta Tungsram Rt.-re. 1994-től kizárólagos tulajdonosa az amerikai General Electric.