Vác, 1976. július 12. A Szentháromság oszlop 1750-1755 között készült az egykori halpiac közepére. A rokokó-barokk homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők. A kompozícióban elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható. MTI Fotó: Hámor Szabolcs
Csúcsán a Szentháromság szokásos ábrázolása. A homokkőből épült kompozíció két oldalán külön talapzaton áll Xavéri Szt. Ferenc (b) és Szt. Lajos (j) szobra. A szobor háromszög alaprajzú, két szintre tagolt alapzatának alsó, volutákkal lezárt sarkain állnak Szt. Sebestyén (b) és Szt. Rókus (j) szobrai, közöttük az Oltáriszentségre utaló dombormű (alatta, a párkány alól hiányzik Szt. Rozália, a fő pestis elleni védőszent domborműve). Magasabban az Althann-címer domborműve a középső oszlopon. Az alapzat magasabb, második rétegében középütt Maria Immaculata és Borromei Szt Károly (b), valamint Nepomuki Szt. János (j).