Velemér, 2022. június 30. Magyarország egyik legjelentősebb középkori román stílusú műemléke, a Szentháromság-templom belső tere. A kora gótikus templom - aminek építése pontos ideje nem ismert, de feltételezhető, hogy építését – vagy elődjének építését Szent István rendelhette el - belső falait díszítő freskók hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményei. Az egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt katolikus templom, a mostani falu déli végében a Papréten emelkedik. Az 1377-1378-ban Aquila János festette megmaradt freskóinak köszönheti hírnevét, illetve annak, hogy a megfigyelések szerint egyes napokon az ablakokon beszüremlő fény mindig bizonyos képekre esik. A nyári napforduló idején az első fény a Madonna köpenye alatt bújó bűnösöket világítja meg - jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. A mozgó fénysugár később a küszöbön áll meg, kijelöli a templom hosszát, az utolsó pedig a szentély és a diadalív sarkában fogy el. Napéjegyenlőség idején az utolsó sugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a megfeszített Krisztust. A téli napforduló idején a fény végig az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó sugarak délben a hajó és a szentély határán érik a padlót, és végül a szentségházban halnak el. MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor