Budapest, 1963. július 30. Turisták a Gellért-hegyi kilátónál. Jobboldalt a Szabadság-szobor fáklyás mellékalakja, a háttérben a Petőfi-híd, jobbra elöl a Gellért Gyógyfürdő és Szálló, mögötte a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). MTI Fotó: Patkó Klári
Szabadság-szobor: az 1947-ben, a Gellért-hegyen felállított szoborkompozíció Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. Felszabadulási emlékmű néven is ismert. Főalakja egy pálmaágat tartó nő, két oldalán egy fáklyát tartó és egy sárkányölő férfialak áll. Középen, a talapzat alsó szintjén egy szovjet katona helyezkedett el, ezt 1992-ben eltávolították. Gellért Gyógyfürdő és Szálló: területén előtörő forrás már az Árpád-korban és a török időkben is fürdőt táplált. II. András király a pestis elleni védekezés céljából kórházat állíttatott a forrás fölé. A török hódoltság ideje alatt az Acsik ilidzse nevű termálfürdő állt itt. Buda visszafoglalása (1686) után kincstári tulajdon, majd 1718-tól 1809-ig Buda városának tulajdona. 1832-ben Koischor Szilárd tulajdonos emeltetett kastélyszerű épületet a fürdő fölé. 1894-ben a Ferenc József híd építése miatt lebontották, majd 1912-18 között a főváros modern, naponta akár 3500 vendéget kiszolgáló fürdőt és gyógyszállót építtetett. Tervezői Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor voltak. A II. világháború komoly károkat okozott az épületben, melyen 1945-ben, 1961-ben és 1980-ban is nagyszabású felújítási munkákat végeztek. Petőfi híd: 1937 szeptemberében nyitották meg, 1945-ig Horthy Miklós nevét viselte. 1945. január 14-én felrobbantották, romjaira a szovjet hadsereg ideiglenes hidat épített. Ez 1945 áprilisáig állt. A roncsok kiemelése után a MÁVAG építette újjá a hidat, melyet 1952. november 25-én adtak át a forgalomnak.