A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG) által készített MÁV 424 típusú gőzmozdony egyik legújabb példánya próbaútra indul a Józsefvárosi pályaudvarról.
A 424-es gőzmozdonyt a MÁVAG 1924-1958 között gyártotta. A MÁV számára, 365 darab készült. A mozdony 450 t tömegű vonat húzásával képes volt elérni a 90 km/h sebességet, a rendőrvizsgán mért legnagyobb sebessége elérte a 150 km/órát. A mozdony összsúlya: 144 t Hossza: 21 m A gőzöst szállítottuk Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Szovjetúnióba és Koreába A Józefvárosi pályaudvar: A központi épület, a kerület Fiumei úti részén az Orczy tér közelében található. A MÁV első pályaudvarát 1867-ben adták át, de személyszállítási jelentőségét igen hamar elveszítette, ugyanis a Keleti pályaudvar 1884-es megnyitását követően 1885-1936 között, kizárólag teherszállításra használták. 1936-ban ismét megnyitották a személyforgalom számára, ezt követően a Keleti kisegítő pályaudvara lett, továbbra is inkább teherszállításra fektetve a hangsúlyt. A háború után a MÁV nem sok járatot indított Józsefvárosból. A Kiskunhalasi és Kelebiai vonalat üzemeltették innen. Teherforgalom szempontjából említésre méltó, hogy ez volt 2003-ig a MÁV legnagyobb konténer állomása, melyet áthelyeztek Soroksárra. 2005. december 10.-én végképp bezárták, az utolsó vonat 19:40-kor gördült ki innen. A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (röviden MÁVAG) a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a MÁV-ot mozdonyokkal és gördülőállománnyal ellátó gyár volt. Valaha több ezer főt foglalkoztató állami ipari nagyvállalatként működött, amely Budapest VIII. kerületében a Kőbányai út, a Hungária körút, Vajda Péter utca, Orczy út által határolt kiterjedt ipari terület létesítményeit foglalta magába. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekkel együtt a hazai gépgyártás egyik legnagyobb üzemeként tartották számon. Első mozdonyát 1873-ban gyártotta, leghíresebb terméke pedig az 1924-től gyártott 424-es gőzmozdony volt.