Debrecen, 2014. szeptember 28. A debreceni Református Nagytemplom műemlék épülete a Kossuth téren. Az ország legnagyobb református temploma 1805-1824 között épült Péchy Mihály és Tallherr József tervei alapján, klasszcista stílusban. Az előtérben Pázmándi Antal szobrász, keramikus kerámia díszkútja. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A debreceni református Nagytemplom a város és a reformátusság jelképe 1805-től épült Péchy Mihály és Tallherr József tervei alapján klasszicista stílusban. A középkori alapfalakon álló főhajó hossza 55 m, szélessége 15 m, a déli kereszthajó 38 m hosszú, 14 m széles, az ülőhelyek száma 3000 körül van. A Nagytemplom hazai klasszicista építészeti stílus egyik leghíresebb és legkiválóbb alkotásának számít. A toronyórákkal felszerelt, kupolaszerű toronysisakok barokk stílust hordoznak magukban. A tornyok magassága eléri 61 métert. A bal oldali torony látogatható a nagyközönség részére, itt helyezték el a tűzvész után újjáöntött, 50 mázsa súlyú, öreg Rákóczi-harangot, amely legnagyobb magyar református harangként ismert. Nemzettörténeti szempontból is kiemelkedő eseménynek színhelye a debreceni Nagytemplom: 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ennek emlékét őrzi a templomban látható Kossuth szék. Napjainkban a Nagytemplom nem csupán egyházi alkalmak helyszíne, színvonalas koncertek, kulturális programok is helyet kapnak a történelmi falak között.