Budapest, 1980. május 29. Bozsik József (b), a XIII. kerületi tanács elnöke mond beszédet a hallgatóság előtt, a Hazafias Népfront budapesti és XIII. kerületi bizottsága által szervezett választási nagygyűlésen a Magyar Hajó- és Darugyárban. Az elnökségben helyet foglal Kádár János (elöl j9), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a XIII. kerület képviselőjelöltje, Trautmann Rezső (elöl j8), a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Méhes Lajos (j7), a KISZ KB (Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi bizottságának) első titkára és Szépvölgyi Zoltán (j6), a fővárosi tanács elnöke. MTI Fotó: Tóth István Csaba
Kádár János (1912–1989). 1956-1958-ban és 1961-1965 között a miniszterelnök. 1957 februárjától az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára (1956–1985), azt MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Dr. Bozsik József 1977-1982 között volt a főváros XIII. kerületének tanácselnöke. Trautmann Rezső (1907 - 995) építészmérnök. Főosztályvezető az Építésügyi minisztériumban (1949–1950), majd ott miniszter-helyettes (1951–1957), miniszter (1957–68; 1967-től városfejlesztési névvel is kiegészítve). Az Elnöki Tanács tagja (1971–1975), helyettes elnöke (1975–1989). Méhes Lajos (született 1927) géplakatos, 1945-től párttag. 1964-1970 a KISZ KB (Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi bizottságának) első titkára, 1970-1978 szakszervezeti főtitkár. MSZMP PB (Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának) tagja. 1981-1983 között ipari miniszter Szépvölgyi Zoltán (1921-2006), a fővárosi tanács elnöke 1971-1986 között. A Hazafias Népfront (HNF) sajátos társadalmi szervezet, mely a magyar társadalom valamennyi osztályát és rétegét fogta össze, tömegmozgalomként működött. Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) tömegszervezete volt 1954-1990. között. Saját napilapja volt, a Magyar Nemzet. Az 1971 után ismét általános (azaz egyidejű országgyűlési és helyi tanácstagi) választást június 8-án bonyolították le. A 352 választókerületben alig valamivel több, mindössze 367 jelöltet indítottak. 1980-ban az 1958-as választás óta először került be kevesebb független (nem párttag) a parlamentbe az előző ciklushoz viszonyítva; ismét csak HNF jelöltek.