Sopron, 1954. szeptember 6. A város legszebb barokk épülete a Storno-ház (b), ahol 1482-ben Mátyás király lakott, mikor háborúban állt II. Frigyessel. Középen a várostorony (Tűztorony), jobbra a Tanácsház árkádjai. MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
A Storno-ház palotaszerű barokk sarokház Sopron belvárosában, a Fő tér egyik ékessége. A XV. században a Haberleiter családé volt, és ők 1482-83 telén vendégül látták Mátyás királyt is, midőn Bécset ostromolta. A 18. században a Festetics család birtokába került, ekkor (1720-ban) nyerte el végleges formáját. A Bajorországból áttelepült id. Storno Ferenc 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc is adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély, a Festetics-címerrel díszített, toszkán féloszlopokkal közrefogott, kosáríves kapu és a remek mívű pelikános kopogtató. Id. Storno Ferenc festőként és restaurátorként alkotott jelentőset. Munkája során számos, pusztulásra ítélt műemléket mentett meg: ezek váltak a híres gyűjteményének alapjává. A Storno-házban Liszt Ferenc is lakott. Az 58 méter magas Tűztorony Sopron város fő jelképe. Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra. A 13. századtól a Tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű.