Budapest, 1984. április 30. Hatvan éves a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank mint részvénytársaság, 1924. május 24-én tartotta alakuló közgyűlését. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1967-ben törvényerejű rendeletben határozta meg jogállását és feladatait, amelyekben jegybanki, banki és devizagazdálkodási műveletek lebonyolításával bízta meg. Hazánkban 19 megyei igazgatósága és 62 fiókja van. Külföldön 6 képviselete és 2 bankérdekeltsége működik, valamint 34%-os részvényérdekeltséggel rendelkezik egy budapesti off-shore banknál. Részvényese és az egyik alapító tagja a bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankja Nemzetközi Pénzintézetének. A képen: a Magyar Nemzeti Bank épülete. MTI Fotó: Ruzsonyi Gábor
A főépület (V. Szabadság tér 8-9.) eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10–12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte. Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és fél millió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék.