A Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetés, melyet az Elnöki Tanácsa adományoz.
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott magas rangú állami kitüntetés volt. Az 1956. évi 17. számú törvényerejű rendelettel alapította az Elnöki Tanács „magyar és külföldi állampolgárok részére, akik a békéért folyó harc vagy államunk építése, illetve a Magyar Népköztársaság és más államok közötti együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztése, valamint az országok közötti egyetértés, a kölcsönös bizalom légkörének elősegítése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében kifejtett munkásságukkal kimagasló érdemeket szereztek”. A rendnek alapításakor öt fokozata volt, valamint egy alkalmi fokozat, melyet külföldi államfők kitüntetésére szántak. Jelvény: 80 mm átmérőjű, 11 mm vastag, prizmás, 8 nagyobb és 8 kisebb ágú, anyaga aranyozott ezüstcsillag, melyet 1976-ban tombakra változtattak. A hosszabb csillagágakat 11, a rövidebbeket 3 sugárnyaláb alkotja. A középső sugarakat gyöngysor díszíti. A csillagon egy 45 mm átmérőjű, felül nyitott, aranyozott babérkoszorú van, melyet 10 darab gyémánt díszíti. A két alsó gyémánt a koszorú alján kívül vagy változatként belül van. A koszorún belül egy 30x24 mm-es, zománcozott, nemzetiszín zászló helyezkedik el. A hátoldal homorú, középen a zászlót rögzítő csavar, körben a koszorú szegecsei látszanak. A függőleges kitűzőtű közepén fémjelzés látható. Szalagsáv: a V. fokozat szalagjából, a jelvény 25 mm átmérőjű, kicsinyített másával.