Budapest, 2013. május 29. A BÁV Zálogfiók bejárata Kőbányán, az Állomás utcában. MTVA/Bizományosi: Róka László
A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. a legnagyobb múltú jogfolytonosan működő magyar vállalkozás. Üzletágai: zálog, műkereskedelem, ingatlanhasznosítás. A társaság jogelődje a bécsi mintára Pozsonyban szerveződött első magyar királyi zálogház, melynek latin nyelvű kiváltságlevelét 1773. augusztus 23-án Mária Terézia látta el kézjegyével. A zálogház a Domus Fiduciaria nevet kapta, megalakításának elsődleges célja pedig az uzsorakamat letörése volt. Felügyeletét a magyar királyi Helytartótanács látta el, egy erre a célra felállított háromtagú irányító bizottság (Comissio Directiva) keretei között. A zálogház élére elsőként Engelhardt Jakab került. Az infláció, a lelassult kereskedelem, és a forgalom visszaesése miatt székhelyét 1787-ben Pozsonyból Budára, a Vízivárosba helyezték. 1903-ra felépült a Központi Zálogház a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán. Bizományi Áruház Vállalat (BÁV), 1951: az állami vállalat tevékenységi köre jóval szélesebb volt, mint más kiskereskedelmi vállalatoké: elvben szinte minden cikk megvásárlására, bizományba vételére és értékesítésére kiterjedt. 1991-ben, a rendszerváltást követően részvénytársasággá alakult.