Penészlek, 1989. június 25. A romániai menekültek első meghallgatása a határőr-őrsön. A magyar-román államhatár nagy részén már elkészült az a 2-2 és fél méter magas, tíz soros szögesdrót akadály, ami 20-30 méterre a határvonal mögött, azzal párhuzamosan halad Románia területén. Ennek ellenére még mindig naponta érkeznek hazánkba nemzetiségi és román menekültek. MTI Fotó: Oláh Tibor
Az 1986-1989 időszakban több tízezren hagyták el Romániát a romániai magyarságot sújtó központi intézkedések miatt. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államelnök 1988-ban meghirdette a település-szisztematizálási tervét, melyek során számos falut felszámoltak, a nagyobb városok törénelmi magjait pedig eltüntették (pld. Szatmárnémeti, Zilah, Csíkszereda, stb.). Ez ellen Budapesten 40-50 ezren tüntettek. Nacionalista és soviniszta politikára hivatkozva 1988-ban Ceausescu bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust, mely sok évig egyetlen információ forrás volt a romániai magyarságról. 1988. augusztus 28-án Aradra utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, hogy találkozzék Nicolae Ceauşescuval, ám tárgyalásaik nem hoztak eredményt. 1989-ben Magyarország és további hat állam kérték az ENSZ közbelépését az emberi jogok betartásáról Romániában. Magyarországon menekülteket befogadó állomásokat rendeztek be a határmenti nagyobb településeken, majd a Nagy Imre újratemetését követő napon nagyszabású, a romániai magyarokat támogató tüntetésre került sor, melyet a román pártvezetés románellenesnek és szocialista-ellenesnek minősített.