Recsk, 1953. Az 1950 októbere és 1953 ősze között az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor szögesdrót kerítése a Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő hegy kőbányája közelében. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció
A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. Magyarországon ennek elsődleges eszköze a Belügyminisztériumnak az a különleges testülete volt, amelyet először ÁVO-nak, majd 1948. szeptember 6-ától ÁVH-nak neveztek. A Államvédelmi Hatóság közreműködésével végrehajtott vizsgálatok után, 1950 és 1953 között a bíróságokon - többnyire koholt vádak alapján - 390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet. Az elítéltek egy része börtönökbe, másik részük internáló- vagy munkatáborokba került, melyek száma 1953-ra elérte a 100-at. A leghírhedtebb internálótábor az 1950. október közepétől 1953. őszéig működő recski kőbánya volt. Recski munkatábor: a mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb, a„magyar Gulag”.