Budapest, 1990. március 8. Dr. Bácskai Sándor, az MSZDP alelnöke beszél a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási gyűlésén a Ganz Mávag Vörösmarty Művelődési házban. Mellette Éva Martin (b1), a nyugat-német SZDP képviselője, Dr. Benyó Pál (k) a párt alelnöke, Hárs Lívia (j2) országgyűlési képviselő és Bölcskei János (j1), a párt ifjúsági titkára. MTI Fotó: Demecs Zsolt
1956-ban, a forradalom idején a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna vezetésével rövid időre újjáalakult, majd ismét az emigrációban folytatta működését. A rendszerváltás után 1989-ben a történelmi párt újraalakult Magyarországon. A novemberi kongresszuson három irányzat jött létre. A „Magyarországi Szociáldemokrata Párt” néven működő párt elnökévé Petrasovits Annát választották. Az ún. „balszárny” egy része, Révész András hívei három évig különváltak (FSZDP). Egyes régi, vidéki párttagok viszont az eredeti SZDP néven alakultak meg – Takács Imre, Szabó Lajos – mondván: óvakodni kell a volt kádári állampárt híveitől, sok a bukott rendszer által beépített tag. Az MSZDP az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson 3,55%-ot ért el, így nem jutott a Parlamentbe. Ezután 1992-ben zavaros platform-harcokban az elnöknőt leváltották, Borbély Endre és Király Zoltán egy-egy évi elnöksége után másfél évtizedig Kapolyi László lett a párt vezetője. A Kapolyi-vezetéssel elégedetlen szociáldemokraták kiléptek és megalapították az úgynevezett „Történelmi” Szociáldemokrata Pártot. Kapolyi a Kádár-rendszerben ipari miniszter volt, a rendszerváltás után egy energia-nagyvállalat tulajdonosa lett. Elnöksége alatt pártja a reformkommunista utódpárttal, a Magyar Szocialista Párttal (MSZP) lépett szövetségre, annak politikáját támogatta. Bácskai Sándor (Budapest, 1930. január 11.) politikus, a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) tagja, elnökségi tagja.