Budapest, 1956. október 15. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete atomfizikai osztályának munkatársai az egymillió Voltos Van de Graff generátorral felgyorsított elektronok szóródását vizsgálják. MTI Fotó: Hollenzer Béla
Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (röviden: KFKI) a Magyar Tudományos Akadémia öt kutatóintézetének telephelye Budapesten, Csillebércen. Korábban egyetlen intézmény volt, amit Központi Fizikai Kutatóintézet néven alapították 1950-ben. Fő célja az előkészítő bizottság megfogalmazása szerint a magyar fizikának a többi tudományágéhoz képest is nagyobb elmaradottságból való kiemelése volt. 1956 után az alapkutatások mellett előtérbe kerültek az alkalmazott kutatások és a nyugati embargó hatásainak csökkentése céljából a technológiai fejlesztések és a gyártás is. Fontos szerep jutott a részecskefizika, magfizika, optika, szilárdtestfizika, anyagtudomány, űrkutatás stb. területeknek. 1971-től a KFKI részt vett a Paksi Atomerőművet előkészítő kutatásokban, az erőmű első blokkját 1982-ben helyezték üzembe. Az űrkutatásban való közvetlen részvétel az 1970. november 28-án szovjet Vertyikál-1 rakétával a világűrbe emelkedő KFKI-gyártmányú mikrometeorit-csapdával kezdődött. 1975. január 1-jétől kutatóközpontként működött tovább. A korábbi tudományos osztályok helyett széles körű önállósággal rendelkező tudományos intézeteket hoztak létre: Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet (RMKI), Szilárdtest Kutató Intézet (SZTKI, ami 1981-ben kettévált): Szilárdtest Fizikai Kutató Intézet (SZFKI), Mikroelektronikai Kutató Intézet (MKI). Atomenergia Kutató Intézet (AEKI), Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI).