Tiszavasvári, 1955. szeptember 22. Kovács István, a Petőfi termelőszövetkezet tagja és családja ellátogat a házba, amelyet a III. Békekölcsönre jegyzett kötvénye húzásán nyert pénzből vásárolt 30 000 Ft-ért. Kétszáz forintos kötvényét 50 000 Ft-os nyereménnyel húzták ki. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bereth Ferenc
Békekölcsön: az állam által kibocsátott „kötvény”, amelynek jegyzése kötelezően elvárt volt, s amely hivatalosan a „békeharc” költségeit fedezte. A jegyzés során (évente) egy havi fizetést illett felajánlani békekölcsönre vagy tervkölcsönre, ami komoly életszínvonal-csökkenést eredményezett. A befolyt összegből a hadiipar és a hadsereg fejlesztését fedezték. Versenyt is indítottak, hogy ki vállalja nagyobb összeg jegyzését. A jegyzett kölcsön összeget a fizetésből havonta meghatározott részletekben vonták le, és ennek fejében kölcsönkötvényt adtak. A kötvények visszafizetését sorsoláshoz kötötték. Negyedévente rendeztek ilyen terv vagy békekölcsön sorsolást, ahol az egyes kölcsön sorszámokat húzták ki, és az értékének bizonyos megemelt százalékát fizették vissza nyeremény címén. 1956-os forradalom után a kötvények kibocsátását megszüntették. A „kölcsönadott” összeget az állam névértéken is csak évtizedekkel később, a hetvenes években fizette vissza (tehát az eredeti reálérték töredékét kapták vissza a befizetők).