Budapest, 1978. április 24. Egy pár napozik a tavaszi napsütésben a Városligetben. A háttérben Budapesti Nemzetközi Vásár vegyipari csarnoka áll. MTI Fotó: Fényes Tamás
A városligeti régi Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) vegyipar, nehézipar kupolacsarnoka 1961-ben épült fel. Az 1600 négyzetméteres csarnok szerkezete szabályos hatszög alakú alaprajz fölé szerkesztett hártyafelületű szétszedhető váz volt, előregyártott alumínium háromszögelemekből. A tető poliészter lemezekből készült. A csarnokot a nyolcvanas éveben lebontották. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV): 1906-ban a hazai iparcikkek vásárlását és fogyasztását propagáló "Tulipán Mozgalom" térhódítása idején, a Vigadó egyik helyiségében megnyílt az ún. "Március Vásár", a BNV őse. Lényegében árumintavásár volt. 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg, mint "Tavaszi Vásár"-t. 1918-ban nemzetközi jelleggel "Keleti Vásár" néven került megrendezésre. 1920-ban "Budapesti Árumintavásár" lett belőle, de később újra "Keleti Vásár"-ként emlegették. 1925 óta hívták Budapesti Nemzetközi Vásárnak. A II. világháború után 1950-ig működött "Ősz Vásár" és "Tavaszi Vásár" néven, majd városligeti helyszínén a Fővárosi Tanács kezdeményezésére, a tanácsi vállalatok bevonásával 1955-ben indult el a Budapesti Helyiipari Vásár. 1957-ben a vásár fő feladata a komplett hazai ipar eredményeinek bemutatása volt, de kiállított Moszkva, Peking, Berlin, Varsó és Szófia helyiipara is. Ekkor már Budapesti Ipari Vásárnak hívták. 1959-ben a szocialista országok mellett a nyugati kiállítók is megjelentek a vásáron. 1962 őszén a Nemzetközi Vásárok Szövetsége visszaállította Magyarország 1925-ben megszerzett tagságát, a kiállítás 1963-tól ismét elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet. 1967-től a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda (1990 után Hungexpo Rt., majd Zrt.) szervezi, 1974-től az Albertirsai úti Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban rendezik meg.